|
Japán kistraktor vásárlásán gondolkodik?
JÓTANÁCSOK:
Amit Ön nem tud a kistraktorokról, az hamarosan sok pénzébe kerülhet...
Biztosan rengeteg kérdés kavarog az Ön fejében is. Használtat vagy újat érdemes venni?
Kell-e rendszámozni? Lesz-e hozzá alkatrész? Normálisan le vannak szervizelve?
Egyáltalán mit várhatok ezektől a kis traktoroktól?
Gondolja el, mennyivel nyugodtabban tudna dönteni, ha minden információ a fejében volna,
amikor megkezdődik a végső alku. Akár zavarba ejtő kérdésekkel is bombázhatná a kereskedőt.
Ha olyan pozícióba kerülhetne, aminek a segítségével könnyen, komoly ezresekkel csökkenthetné a vételárat.
Vagy egyszerűen csak kiválasztaná a kínálatból legjobbat (hiszen tudná, melyik a legjobb).
Tudná, hogy melyik márkára kell jobban odafigyelni.
El tudná dönteni, hogy érdemes-e esetleg először a magánkézből hirdetett traktorokat megnézni, vagy nem is szabad rá pocsékolni az időt.
1. tanács:
Sokan már az elején elrontják a traktorvásárlást.
Nem mindegy, hogy milyen munkához melyik traktort választja.
Nem csak pénz kérdése, sok tényező szerepet játszik a helyes döntés meghozatalában. Sokszor ebben a kérdésben is igaz: "A kevesebb több".
Hiába veszi meg a legdrágábbat, ha a kert végén nem tud vele megfordulni, mert nem fér el. Nincs annál bosszantóbb, ha a szomszéd a sokkal olcsóbb traktorával hatékonyabban dolgozik, mint Ön a frissen szerzett kedvencével. Vagy épp nem tudja a kerítés tövét normálisan megművelni, esetleg be sem fér a sorok közé.
A megoldás, ha elmegy egy kereskedésbe és a pontos célok meghatározása után kéri az eladó segítségét a megfelelő gép kiválasztásában. Nyilván a végső döntését Önnek kell meghoznia, de előtte kérdezzen, kérdezzen és kérdezzen. Minden olyan problémát, apróságot soroljon fel, ami felmerülhet használat közben (például: meredek emelkedőn kell dolgozni, el kell férjen a fóliasátor alatt, meg kell fordulnia 3m-es körön belül). A legjobb, ha összeírja az összes problémát előre és jegyzetével a zsebében jön traktort választani. Ezzel a "tutibiztos" módszerrel nem fog mellényúlni, és hosszú ideig, boldogan használhatja a kistraktorát.
Kell-e Önnek összkerékhajtásos traktor?
Nagyon sok pénzt spórolhat, ha átgondolja a következő dolgot: Kell-e Önnek összkerékhajtásos traktor? Az emberek általában úgy gondolkodnak, ha már traktort vesznek, az legyen összkerekes. Azonban át sem gondolják igazán, hogy a feladathoz szükséges-e az első hajtás. Az összkerekes traktor (ugyanabban a teljesítménykategóriában) lényegesen drágább, mint a hátsó kerekes. Ha nincs igazán szükség összkerékre (csak fűnyírásra kell, csak pótkocsizni, vagy csak talajmarózni fog), nem biztos, hogy megéri olyat választani. Gondolja át alaposan.
Higgye el, egy jó kereskedő, aki több száz gépet eladott már, pontosabb információt tud Önnek adni, mint a szomszéd vagy bármelyik jó szándékú ismerős.
1. tanács lényege: Határozza meg mi lesz a gép pontos feladata, és ez után keresse fel (telefonon vagy személyesen) azt a kereskedőt, akiben a legjobban megbízik.
Van egy kérdés, amit ha feltesz a kereskedőknek általában csak kínos csend a válasz:
"És mégis milyen ezeknek a gépeknek az alkatrészellátása?"
Amikor használt gépet vásárolunk, szinte az első gondolat a fejünkben az, hogy: Mi lesz ha elromlik? Kapunk-e hozzá alkatrészt? Drága lesz? Mennyi idő amíg megérkezik? Ezek a kérdések komoly kétségeket vetnek fel.
Vannak akik pont ezek miatt a kérdések miatt választják a volt szocialista országok kistraktorait (például a TZ4K-t), vagy az új kínai, indiai traktorokat. Pedig az alkatrészellátás a gyakorlatban ott sem olyan rugalmas, mint azt a személygépkocsik vagy például az MTZ traktorok esetében megszoktuk.
Kijelenthetjük, hogy szinte minden alkatrész beszerezhető a japán kistraktorokhoz. Ha bizonyos esetekben új nem is, de bontott alkatrész biztosan. Természetesen tudomásul kell venni, hogy az alkatrészárak a japán autókéhoz hasonlóan magasak. Fontos viszont azt is hozzátenni, hogy a japán kistraktorok megbízhatósága is a régi japán autókéhoz hasonló. Rendeltetésszerű használat és a szerviz periódusok betartása mellett szűrőkön és olajon kívül nem kell drága alkatrészek meghibásodására számítani.
Nagyon egyszerűen lemérhető, hogy az adott kereskedő hogy áll az alkatrészellátás kérdéshez. Egyszerűen kérje meg még vásárlás előtt, hogy vezesse körbe Önt az alkatrész raktárban. Biztosan megér Önnek 5 percet a következő 5-10 év nyugalma.
Mi szűrőket, olajakat valamint egyéb kopó alkatrészeket (kuplungtárcsák, kuplungszerkezetek, porlasztócsúcsok, izzítógyertyák) raktáron tartunk, az egyedileg felmerülő alkatrészek beszerzésében pedig mindig szívesen segítünk. Sőt, akik nálunk vásárolnak traktort, a lehető legkedvezőbb árakat adjuk a szükséges alkatrészekre vonatkozóan és a lehető legrövidebb időn belül igyekszünk teljesíteni.
2. tanács: Olyan kereskedőtől vásároljon traktort, ahol biztosítottnak látja a későbbi alkatrészellátást.
Vettem egy kistraktort. Megbüntettek. Tényleg kell rá rendszám?
Sokan nem tudják, és nem is tesznek rá rendszámot. Őket néha megbüntetik. Vannak akik tesznek, pedig spórolhatnának 100.000 Ft-ot. Melyik is a helyes út? Tegyek vagy ne tegyek?
Ebben a helyzetben sem lehet egyértelmű, konkrét választ adni. Olyan, mint azt kérdezni, mi a jobb a vanília fagylalt vagy egy pohár víz. Attól függ. Ha épp a sivatagban vándorol az ember, akkor a pohár víz. Amúgy meg a fagyi is finom egy kellemes kávézóban, jó társaságban. Szóval helyzettől függően Önnek kell eldöntenie, de segítünk:
Ha kis méretű traktort választ és meg tudja oldani a szállítását egy utánfutón (vagy furgonban), akkor nem javasolt rendszámot kérni rá. Gépkocsival, utánfutóval sokkal hatékonyabban és gyorsabban el lehet jutni a munka helyszínére, mint 15 km/h-s sebességgel döcögve. Ugyan nem tud pótkocsit vontatni vele és nem járhat-kelhet közúton, de a zsebében marad 100.000 Ft, amin azért elég sok mindent lehet venni, még a mai drága világban is.
Ha a faluban szeretne vele bérmunkát végezni és egyik háztól a másikig kell járkálni közúton, vagy pótkocsit kell vontatni közúton, vagy nem tudja megoldani az utánfutós (vagy furgonos) szállítást, akkor mindenképpen szükség van rendszámra. Nem érdemes kockáztatni, mert a helyi "sheriff" előbb-utóbb úgyis elkapja és igen vastagon tud fogni a ceruzája.
A rendszámozás költségei és menete az alábbi tételekből állnak (ezek az általunk ismert dolgok, helyi szinten ettől lehetnek eltérések):
A kistraktorokat egyedi forgalomba helyezéssel lehet lassú járműként forgalomba helyeztetni. Ehhez kérni kell az NKH-tól (korábban KPM) "forgalomba helyezési engedély kérelmet", melyet kitöltve be kell adni. A kitöltést megkönnyítendő, a traktor műszaki adatait tartalmazó adatlapot adunk a traktorhoz a vásárlásakor. Az NKH által megjelölt vizsgaidőpontra el kell végezni a szükséges átalakításokat, be kell fizetni a vizsgadíjat, és persze időre meg kell jelenni a géppel a vizsgaállomáson.
Mi a traktorokat szervizelt, üzembiztos állapotban adjuk át, ezért a fék és kormánymű a vizsgafeltételeket gond nélkül teljesíti. A traktor azonban nem rendelkezik az EU szabványainak megfelelő világítótestekkel, ezért azokat utólag ki kell cserélni. Ezen felül a traktorok nagy részénél gyárilag hiányzó hátsó lámpákat is fel kell szerelni. Japánban a kistraktorok hátsó lámpák helyett általában csak piros színű prizmákkal vannak felszerelve. Az első fényszórók sem rendelkeznek E minősítéssel, ezért azokat is ki kell cserélni. A lámpák cseréje helyett azokat akár szigetelőszalaggal is le lehet takarni, és a motorháztető oldalára, vagy az orrsúly-tartóra egyszerűen rögzített zártszelvényre fel lehet szerelni az új, szabványos világítótesteket. A legolcsóbb megoldás előre az MTZ traktorok első fényszórójának, hátra pedig kisméretű, négyzet alakú utánfutólámpa felszerelése. Kérésére ezeket kedvező áron felszereljük. Ha utánfutót is szeretne vontatni, akkor kialakítjuk a vonófejet, és a pótkocsi elektromos csatlakoztatásához szükséges dugaljzatot is felszerelünk. Ezzel a műszaki résznek a végére is értünk.
Most már "csak" az adminisztráció van hátra. Igazolni kell, hogy a traktor legálisan került az országba, ehhez ki kell kérnünk a traktorhoz tartozó hiteles vámárunyilatkozat másolatot a VPOP-tól. Ezt csak kérésre szoktuk megtenni, mert sok esetben nincs rá szükség, a traktort külföldre adjuk el, vagy nem lesz forgalomba helyezve, ezért fölöslegesen nem növeljük vele a traktor árát. A gép átadásakor kapott számlát is fel kell majd mutatni. Az okmányirodába beadott papírokat feldolgozzák, majd elindítják a származás ellenőrzést, ami akár 2-3 hétig is eltarthat. A származás ellenőrzése után jöhet az eredetvizsgálat. Ki kell fizetni a rendszám, törzskönyv és egyéb illetékeket is, és már kézbe is kapja a rendszámot. Érdemes kisméretű, a motorkerékpároknál használt rendszámot kérni. Ezt időben jelezni kell. A nagyméretű rendszámot nem lehet esztétikusan elhelyezni egy kistraktoron.
3. tanács: Ha tudja, hogy szükség lehet rendszámra, érdemes már vásárláskor felkészülni a 100.000 Ft körüli kiadásra. Valamint már vásárláskor jelezze, hogy szükség lesz a vámárunyilatkozat másolatra, műszaki adatlapra, mert ezzel is értékes időt takaríthat meg. Érdemes olyan helyről vásárolnia, ahol tudnak segíteni a rendszámozás folyamatában.
Vajon valós értéket mutatnak-e a japán kistraktorok üzemóra számlálói? Jó lenne tudni, hogy ebben a kérdésben hihet a saját szemének, vagy ugyanúgy kételkedve kell fogadni az adatokat mint a használt autók esetében?
20 éves gép 800 üzemórával eladó!
"Mivaaan?! Biztosan ezeket is tekergetik jobbra-balra mint a Németországból behozott BMW-k kilométeróráját" - gondolja az ember hirtelen.
Nyilván ahhoz vagyunk szokva, hogy ha egy kereskedő (vagy bárki más) valamit el akar adni, akkor bizony mindent megtesz azért, hogy el is adja. Biztosan Ön is találkozott már a használt autó piac áldásos tevékenységével, amikor a 380.000km-ből hirtelen 180.000 lesz (és még nem is mondtam nagyon durva példát). Sajnos az elmúlt néhány 10 év azt sulykolta belénk, hogy azt se higgyük el, amit kérdeznek. Nyilván, amikor elolvasta a címet, Önben is felmerült a kétség, hogy hogyan lehet egy 20 év körüli traktorban 800 üzemóra, és nyilván az első gondolatai is valami hasonlóak lehettek, mint amit fentebb olvasott. Nehéz hatékonyan szembehelyezkedni ezzel a szokássá vált helyzettel, de kérem, ebben az esetben higgyen a szemének.
A cégünk által behozott gépeket én választom ki Japánban személyesen. Gyakorlatilag az első perctől fogva figyelemmel kísérem a sorsukat. Előfordul, hogy kint, épp a gazdától hozzák közvetlenül azt a traktort, amit kiválasztok. Kint a gépekről rögtön fotókat készítek (a műszerfalról is), így teljesen kizárt, hogy az értékesítési folyamat során, bárhol hozzányúljanak az üzemóra számlálóhoz.
Nem csak azért van ez, mert a világnak azon a felén csak a "becsület lovagjai" élnek, hanem azért is mert nincs értelme tekergetni az órát. Japánban a traktorokat csak rizstermelésnél használják. Az ország északi részén egyszer, a déli részeken kétszer is termő rizs évi átlag 40-60 üzemórányi munkát ad a traktoroknak. A rizsföldek délen gyakran csupán 1000m2 körüli méretűek, ezen a területen dolgozik egy-egy traktor. Ezekkel a kis gépekkel jellemzően csak talajmaróznak, másra nem igazán használják őket. Ezekből a tényekből következik, hogy az üzemóra számlálók általában valós értéket mutatnak.
2 eset lehetséges amikor nem tudja megállapítani a valós használatot:
1. eset: Ha a traktorban nincs üzemóra számláló. Jellemzően a Kuboták kis méretű traktorai ilyenek. Mivel gyárilag nincs bennük számláló, gyakorlatilag lehetetlen a pontos üzemóra állást megtudni. Viszont nyugodtan hagyatkozhatunk a következő megállapításra: Ha az általunk behozott többszáz traktorban az üzemórák száma általában 400 és 1000 között van, a kis Kuboták sem futhattak többet a többi típustól.
2. eset: Ha az üzemóra számláló rossz a traktorban. Körülbelül a gépek 3-5%-ánál találkozunk ezzel a hibával, azaz általában nem is az óra hibájával, hanem a meghajtó spirál szakadásával, de ebben az esetben is hagyatkozhatunk az átlag felhasználásra (tehát valószínűleg 500-800 üzemóra lehet a gépben).
És még egy fontos dolog: A fent leírt dolgok saját tapasztalaton alapulnak, de úgy hisszük, hogy a többi magyarországi kereskedő sem nyúl hozzá az órákhoz.
4. tanács: Higgyen a szemének. A japán traktorok üzemóra számlálói nem hazudnak.
Az 5. tanácsom kissé részrehajló szövegezésű lesz, de bocsássa ezt meg nekem. Próbáljon meg a mögöttes tartalomra koncentrálni, olvassa el, és gondolja végig az említett két lehetséges választás (kereskedésből vagy magánkézből) hosszú távú előnyeit és hátrányait.
Nagyon szép japán kistraktorokat láttam az egyik kereskedés honlapján, de
a Józsi szomszédomnak olcsóbban van ugyanilyen traktora...
- És Józsi 50 üzemóránként cserélte az olajat és a szűrőket a traktorban?
- Vajon Józsi soha sem terhelte túl a gépet?
- Józsi minden ősszel ellenőrizte és szükség esetén cserélte az izzítógyertyákat?
- Józsi foszfátmentes fagyállót használt, hogy ne károsítsa a gumialkatrészeket, tömítéseket?
- Józsi mindig odafigyelt az akkumulátor töltöttségi szintjére, hogy könnyen induljon a traktor?
Ezek mind olyan kérdések, amire egy japán gazda gondolkodás nélkül igennel válaszolna. Vajon Józsi szomszéd is igennel válaszolna?
A japán emberek precízek és pontosak (ezt biztosan hallotta párszor), ez tény. Ha egy japán gazdának le van írva, hogy sárga sisakot tegyen a fejére, ha traktorozik, akkor sárga sisakban fog traktorozni, mindig. Ezt a fajta (már-már beteges) precizitást, nem tudja senki sem utánuk csinálni, és ezzel nem csak mi magyarok vagyunk így. Éppen ezért, ha egy traktort, eddig csak japánban használtak, akkor az valószínűleg kevesebb károsodást szenvedett az elmúlt 20 évben, mintha itthon (vagy bárhol máshol) használták volna 5 évet.
Ön akkor jut a legjobb minőségű traktorhoz, ha itthon vásárol olyan gépet, ami közvetlenül japánból érkezett és a szervizeseink már elvégezték rajta az összes olyan apró javítást ami a 100%-os üzembiztossághoz szükséges. Kicseréljük a szimmeringeket, új szűrőket, új olajat és szükség szerint új akkumulátort kapnak a gépek. Fel vannak öntve minőségi, foszfátmentes fagyállóval és át vannak zsírozva a zsírzópontok.
Ahogy mondani szoktuk: "Úgy adjuk át a traktort, ahogy mi is szívesen átvennénk bárkitől".
5. tanács: Ne kockáztasson! Kereskedésből válasszon, lehetőleg olyan traktort, ami közvetlenül Japánból lett hozva és szakszerűen le van szervizelve.
+1. tanács:
Kubota, Iseki, Hinomoto, Yanmar vagy Shibaura?
A legtöbbet nem is ismerem...hogy döntsem el, hogy melyik az igazi?
Mi emberek általában szeretünk egy adott márkához ragaszkodni. Biztos Önnek is van kedvenc autómárkája, cipő- vagy elektronikai márkája. Ha bármilyen terméket készül vásárolni, és felméri a kínálatot, hajlamos a kedvenc márka felé hajlani akkor is, ha lenne ugyanolyan szolgáltatásokat tudó termék olcsóbban. Azonban van ennek a szokásnak egy nagy előnye is: sokszor nehéz döntéseket egyszerűsít meg (nem kell órákig vagy napokig mérlegelni).
Ezzel együtt, én azt javaslom, tegye félre ezt az emberi szokást, amikor japán kistraktort választ. Higgye el nekem, rengeteg (úgy értem több száz) gép megfordult már az udvarunkon és teljes bizonyossággal állíthatom, hogy minőségben egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál.
A tisztánlátás kedvéért nézzük a nagyobb márkákat és külső jellemzőit :
Kubota : nem véletlenül ezzel kezdem. Nyugat Európában (és talán Magyarországon is) a legismertebb japán márka. Traktorait narancssárgára festi, így könnyen megkülönböztethető bármelyik másiktól. (Mivel a japánok tudják, hogy ismert márka Európában, kissé drágábban lehet beszerezni, mint bármelyik másikat.)
Iseki : a másik "nagy márka" Európában. Jellemzően Németországban szeretik a leginkább. Traktorai kék színűek.
Yanmar : Az Európai mezőgazdaságban ismeretlen, viszont aki jártas hajózásban annak mondhat valamit ez a név. Észak-Amerikában ismertsége megelőzi az előbbi Isekit. Traktoraik pirosak, régebben gyártottak zöldeket is.
Shibaura : Általában piros színűek. Nem igazán ismert márka Európában.
Mitsubishi : A márkanév ismert az autóiparból. Sok traktorán ugyanúgy gyémánt a jele is. A Mitsubishi traktorok kék, piros, és időnként fehér színben is láthatók.
Hinomoto : Igazi japános hangzású név, Európában szinte ismeretlen márka. Általában narancssárgák, a régebbi típusok pedig kék színűek.
Ezek ismeretében nagyjából már meg tudja különböztetni majd a márkákat egymástól akkor is, ha a feliratok hiányosak, kopottak.
Most pedig következzen az utolsó tanácsom traktorvásárlás előtt:
+1 tanács: Teljesen mindegy a márka. Lehetőleg ne márka alapján döntsön, hanem a traktor egyéb paraméterei alapján (méret, teljesítmény, szolgáltatások) és az Ön által meghatározott pontos célok alapján (emlékszik még az első tanácsra?).
Bízom benne, hogy sikerült olyan információkkal ellátnom, amit eddig nem tudott, és tudtam segíteni a helyes döntés meghozatalában.
Összefoglalásként álljon itt az összes tanácsom. Olvassa át őket még egyszer.
1. tanács: Határozza meg mi lesz a gép pontos feladata, és ez után keresse fel (telefonon vagy személyesen) azt a kereskedőt, akiben a legjobban megbízik.
2. tanács: Olyan kereskedőtől vásároljon traktort, ahol biztosítottnak látja a későbbi alkatrészellátást.
3. tanács: Ha tudja, hogy szükség lehet rendszámra, érdemes már vásárláskor felkészülni a 100.000 Ft körüli kiadásra. Valamint már vásárláskor jelezze, hogy szükség lesz a vámárunyilatkozat másolatra, műszaki adatlapra, mert ezzel is értékes időt takaríthat meg. Érdemes olyan helyről vásárolnia, ahol tudnak segíteni a rendszámozás folyamatában.
4. tanács: Higgyen a szemének. A japán traktorok üzemóra számlálói nem hazudnak.
5. tanács: Ne kockáztasson! Kereskedésből válasszon, lehetőleg olyan traktort, ami közvetlenül Japánból lett hozva és szakszerűen le van szervizelve.
+1 tanács: Teljesen mindegy a márka. Lehetőleg ne márka alapján döntsön, hanem a traktor egyéb paraméterei alapján (méret, teljesítmény, szolgáltatások).
< Forrás: Kelet Agro (Szabó Győző) >
Az ön Békéscsabai japán kistraktor kereskedője:
Lakatos Róbert
Tel: 06/70-613-81-73
E-mail: lakatosr6@gmail.com
Google Térkép
Kapcsolódó cikkek:
Kistraktorok előnyei
| |
