Testünk alapvetően arra van felkészülve, hogy a sejtanyagcsere végtermékeit képes legyen eltávolítani a tüdőn, a bőrön, a vesén és a végbélen keresztül.
De arra a táplálkozásra rendezkedett be évezredeken keresztül, amiben anno kialakult. Elmondható, hogy a mai életvitel és táplálkozási szokások már nagyon eltérnek ettől. Emellett még kívülről is terheli testünket különböző méreganyagok, hatások.

 Ezeknek a következménye
(szabad gyökképződés) végeredményben az, amikor test vegyhatása savas irányban eltolódik.  A vegyhatást a tudomány egy 1-től 14-ig terjedő skálán méri. Ami a hidrogénionok koncentrációját fejezi ki. Ezen a skálán a 7-es érték tekinthető semlegesnek. A 7 alatti értékek jelölik a savas, a 7 felettiek pedig a lúgos tartományt.

Ph mérő tesztcsík 5m
A  táplálkozásunkkal rengeteg káros szennyezőanyagot juttatunk a testünkbe (növényvédőszer maradványok, antibiotikumok, hormonok, gyógyszerek, tartósítószerek, adalékanyagok, ételszínezékek).
A sejtek nem érzik jól magukat a savas környezetben, így megpróbálnak alkalmazkodni. Vagy nagyobb energia befektetése mellett ugyan, de ellátja funkcióját (ha van elég, a sejt számára fontos nyomelemekből és vitaminokból), vagy elpusztul, így tovább savanyítja a közeget, avagy számára előnyös mutációkat követően alkalmazkodik (tumor).
Leegyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy a savasság a
pozitív töltések túlsúlya. 

A testünk alapvetően lúgos. A szöveti nedvek pH-ja 7,4 körül mozog. Mi a vér pH-ját szoktuk mérni, azonban jó tudnunk, hogy ez az, amit a szervezet minden áron  megpróbál szinten tartani. A szöveti nedvek pH-ját azonban nem tudjuk ilyen jól mérni. 

A  szervezet anyagcserefolyamatai inkább savas végtermékeket hoznak létre. A természet megalkotta a savak eltávolításához szükséges mechanizmusokat.
A testnek számos olyan védekező funkciója van mely savas vegyhatású vegyületeket választ ki, mellyel próbálja megszabadítani a savtól a szervezetet.

A szervezet pufferrendszere képes a felesleges Hidrogénionokat megkötni, ezáltal közömbösíteni.
A tüdőből széndioxin távozik el kilégzéskor. A vese a  savanyú vizelet képzése révén megóvja a szervezetet a savanyú anyagcseretermékek felhalmozódásától. Tehát, ha valakinek erősen savanyú szagú a vizelete, az azt jelenti, hogy a szervezet fokozott savtalanítási (lúgosítási) reakcióra kényszerült. A gyomorégés, savas felbüfögés szintén a savtól való megszabadulást sejtet. Ne feledjük, hogy az izzadással is savas vegyhatású anyagokat távolít el a szervezet. A szervezet, a vér enyhén lúgos kémhatásának fenntartására érdekében, salakanyag  mentesítési, semlegesítési, ürítési, raktározási és felhalmozási folyamatba kezd.
Kezdetben a szervezet a szabad bázisait használja fel semlegesítés céljából, melynek következménye hogy csökken a vér puffer kapacitása. 

A vér puffer rendszere szabályozza a vér pH viszonyait, ehhez használja a szénsavat  és a bikarbonát ionokat lúgosítás céljából. Végül a savak (salakanyagok) elraktározódnak a kötőszövetekben, porcokban.  Ha tovább folytatódik a savtelítődés, elkezdődik az  ásványi anyagok (kalcium) felszabadítása a csontokból (csontritkulás), fogakból (fogszuvasodás) és a porcokból. Végül a semlegesítésre, és ürítésre irányuló folyamattal a testből teljesen kivonódnak (felhasználódnak) a bázisképző anyagok (Cink, Kálium, Magnézium, Kalcium), helyettesítésükre a szervezet zsírokat  kezd termelni és használni (koleszterin képzés).

Lúgosító termékeink!

A bázikus étrend   
A táplálékok  megemésztődve, felszívódva  elemeikre bomlanak, és  energiához juttatják a testünk sejtjeit. A szervezetben minden megemésztett étel salakanyaggá bomlik le vagy ég el. Ez a salakanyag lehet semleges, savas,vagy lúgos. Ez főként az eredeti ételnek az ásványianyag-tartalmától függ. A szervezetben minden megemésztett étel salakanyaggá bomlik le vagy ég el. Ez a salakanyag lehet semleges, savas,vagy lúgos. Ez főként attól függ, hogy az eredeti ételnek milyen volt az ásványianyag-tartalma. Pl. a kálium, a kalcium, a magnézium, a nátrium, a cink, az ezüst, a réz és a vas lúgos salakanyagot képeznek. A kén, a foszfor, a klór és a jód viszont savas salakanyagot hagy maga után.
Egy táplálék savas vagy lúgos jellege azt jelenti, hogy a lebomlása során keletkező végtermékek inkább savasak, vagy  lúgosak, és nem azt hogy maga a táplálék savas vagy lúgos vegyhatású.

Az, hogy egy táplálék, illetve tápanyag savasító vagy lúgosító jellegű-e, azt nem az íze, színe, illata és állaga határozza meg, hanem az, hogy a felszívódás és bontás, raktározás, illetve a szervezetből való ürítés során milyen jellegű (molekuláris) alkotórészeire bomlik le a tápanyag, és milyen anyagcsere folyamatokon keresztül kell ehhez átmennie a szervezeten belül ahhoz, hogy hasznosítható legyen a szervezet (sejtek) számára.
 
 A zsírok semlegesek, a zöldségfélék, magvak lúgosítanak, a húsok, finomított szénhidrátok, magas cukortartalmú gyümölcsök, üdítők, tejtermékek pedig savasítanak. 
  
Mai táplálkozásunk  nagy része savasító jellegű.   
A helyes arány 80% lúgosító, 20% savasító táplálék lenne (erre volt berendezkedve a szervezet évezredeken keresztül), de napjainkban pont fordítva van. És akkor még nem is  beszéltünk a civilizációs ártalmak káros hatásukról, melyet a szabad gyökök termelődése okoz.
 Sejthető milyen nagy terhet ró ez a szervezetünkre?  

Ezzel a savterheléssel szervezetünk már nem is olyan könnyen birkózik meg.

 
Nem a betegségeket örököljük, hanem szervezetünk  bizonyos gyenge pontjait, ahol a savak könnyebben megbetegítenek. 
Az elhízás fő oka a savak lerakódása a zsírszövetben.
   
A testünk zsírsejteket hoz létre, hogy azok elszállítsák a savakat a létfontosságú szervektől, vagyis a zsír valójában egy válasz arra, hogy testünk elsavasodott állapotban van.
  
Vannak a szervezetnek más gyenge pontjai is. 
Ha ez történetesen az erek fala, a  sav  meggyengíti az érfal kötőszövetét, erre válaszul lerakódik a koleszterin. 
     
A KOLESZTERIN lerakódása valójában egy korrigáló mechanizmus.   
Ha a szemlencsébe rakódnak, szürkehályog alakul ki. Ha a retinába, makula degeneráció. Ha a hasnyálmirigybe akkor akár cukorbetegség.  Ha az idegszövetben, memóriazavarok, egyéb idegrendszeri betegségek. És a sort lehetne folytatni.  
  A gyomorsav fontos funkciókat lát el szervezetünkben. Védelmet jelent számos kórokozó ellen, amik ebben a közegben elpusztulnak. Aktiválja a gyomor által termelt fehérjeemésztő enzimet a pepszint, igy hozzájárul  a fehérjék emésztéséhez.   
Amikor valakinek állandósan  ég a nyelőcsöve  az nem természetes jelenség. Ez annak a jele, hogy a savképzés intenzívebb és folyamatosabb, mint kellene. A gyomorsav termelés egy meglévő  fiziológiás mechanizmus, és ha a test el van savasodva, ezt is felhasználja a savaktól való megszabadulásra. Így mindig termeli a gyomorsavat, nem csak akkor, amikor szükség van rá. Ez okozza aztán a refluxos tüneteket.

Ahhoz, hogy egészségesek legyünk, meg kell találnunk a savas és lúgos pH értékek megfelelő egyensúlyát. Táplálkozáskutató szakemberek állítása szerint ez az arány a következő:
 80%-ban lúgos (zöldségek, gyümölcsök)
20%-ban ban savas (szénhidrát, fehérje).

Lúgosan bomló élelmiszerek
Spenót, karfiol, brokkoli, padlizsán, hagyma, zeller, paprika, paradicsom, cukkini, sárgarépa, burgonya, cékla, retek, káposzta, kömény, uborka, tök, sütőtök, kelbimbó, szójabab, köles, kakaó, kávé, tea, zöldbab, tejsavó, sóska, szárított gyümölcsök is, különösen a datolya, a füge és a mazsola.