Bőr A termékleírások a képekre kattintva jelennek meg! Bőrünk alapvetően három fő rétegből épül fel: a külső réteg a hám, a középső az irha, ez alatt pedig egy zsírtartalmú réteg, a bőralja helyezkedik el. Az epidermisz bőrünk legvékonyabb rétege, azonban mégis ennek jut a legfontosabb szerep a szervezet külvilággal szembeni védelmében, mivel ez van legkívül. Az epidermiszben található sejtek közül érdemes kiemelni a keratinocitákat, amelyek a keratinnak nevezett fehérje termelődéséért felelősek, a melanocitákat, amelyek a bőrpigmentet felépítő melanin nevű festékanyag termelésében vesznek részt.
Az irhában alakulnak ki a ráncok: ebben a rétegben találjuk a vérereket, a szőrtüszőket és a faggyúmirigyeket. A fehérjék közül kiemelendő a kollagén és az elasztin, amelyek elsősorban a bőr rugalmasságáért felelnek; a két fehérjét a fibroblasztoknak nevezett sejtek állítják elő. Az említetteken kívül itt helyezkednek el a fájdalom- és a tapintásérző receptorok is.
A bőraljában található szövetek mennyiségi csökkenése okozza bőrünk petyhüdtebbé válását. Itt találjuk az izzadságmirigyeket, a zsírsejteket és a kollagénrostokat előállító sejteket. Ez a réteg felelős a testhő megtartásáért és a belső szervek védelméért.
Kollagén: a legnagyobb mennyiségben előforduló fehérje, a bőr csaknem 75%-a ebből áll. Ez a fehérje segít a ráncok elsimításában. A külső környezeti hatások és az öregedéssel együtt járó természetes folyamatok idővel jelentősen csökkentik a szervezet keratintermelő képességét, így ahogyan idősödünk, bőrünk is egyre ráncosabbá válik. Elasztin: a kollagénnel együtt fordul elő az irhában. Fő feladata, hogy biztosítsa a szervek és a bőr megfelelő formáját: a fehérje mennyisége - a kollagénéhez hasonlóan - szintén egyre csökken az öregedés során, ami még tovább fokozza a ráncok mélységét és csökkenti a bőr feszességét. Keratin: bőrünk legerősebb fehérjéje. Bőrünkön kívül megtalálható még a hajunkban és a körmünkben is; a keratin felelős azért, hogy bőrünk számára megfelelő ellenállóképességet biztosítson a külső környezeti hatásokkal szemben.
A bőr kiszáradásakor mélyreható változások jönnek létre a bőrben: nem csak a víztartalom csökken, hanem megváltozik a hámban lévő zsiradékok összetétele is, továbbá meglazul a hámsejtek kapcsolata, ami ahhoz vezet, hogy a hám még kevésbé tudja megőrizni a víztartalmát.
Elsősorban a csecsemők és idősebbek hajlamosak a bőr kiszáradására, mert náluk a bőr faggyútermelése alacsonyabb. A túlzott mosakodás károsítja a lipid újratermelődést.
Néha az is előfordul, hogy a bőrszárazságnak "belső" oka van. Ilyenek lehetnek például a pajzsmirigy alulműködés vagy a gyors fogyás. Természetesen az oki kezelésre kell törekedni, de ehhez idő kell; ilyenkor érdemes jó minőségű testápolóval átsegíteni a viszkető perióduson a beteget addig is, amíg az oki kezelés célt ér. Sokszor a gyógyszerek szedése alatt jelentkeznek ezek a bőrproblémák.
Pl vízhajtó gyógyszerek szedése is vezethet száraz bőrhöz. Ritkábban, az úgynevezett antiandrogén szerek is okozhatják a bőr kiszáradását.
A száraz bőr megelőzése
Kíméletes tisztálkodás (elegendő az intim területek napi szappanozása). A tusfürdő egyébként ilyen szempontból nem jobb, mint a szappan. Párásító alkalmazása a lakásban, főként télen hatásos. Megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszunk (napi kb. 2 liter). Főként az idősebb emberek feledkeznek meg a bőséges folyadékpótlásról, mondván nem szomjasak.
Bár nem bizonyított egyértelműen, de úgy tűnik, hogy egyes táplálékok is javítják a bőr ellenállóképességét. Ilyenek például a hal, illetve egyes növényi olajok (mint például a ligetszépe-olaj). Természetesen ezeket huzamosan, hónapokig kell fogyasztani, hogy hatásuk legyen. Testápolók használata. A testápolóknak jól ismert rövid távú hatásuk van: fokozzák a bőr víz- és zsiradéktartalmát, a bőr simább, rugalmasabb lesz.
Kevésbé ismert a hosszú távú hatás: rendszeres használattal újraépül a bőr ellenállóképessége (a bőr "barrier"), de ez legalább egy hónapot igénybe vesz. Természetesen erre is csak rendszeres, naponkénti 1-2 alkalmazás mellett lehet számítani. A száraz bőr a többi bőrtípushoz képest könnyebben kicserepesedik, emellett apró, egyenes ráncok lehetnek jelen. Ha bőrtípusunk ilyen, ajánlott elkerülni a durva szappanokat, amivel megelőzhető az amúgy is alacsony zsírtartalom további csökkenése. Érdemes továbbá elkerülnünk a napfénynek való túlzott kitettséget, és az olyan helyiségeket, ahol a légkondicionáló berendezés folyamatosan bekapcsolt állapotban van. A bőr tisztítása és hidratálása napi két alkalommal javasolt; használjunk olyan hidratálókrémet vagy folyadékot, amely kellő nedvességet biztosít a bőrünknek. Érdemes továbbá bőrradírt használnunk, amellyel hetente egyszer hámlasztjuk a bőrt, így elkerülhető, hogy a hámréteg külső rétegének elpusztult sejtjei felhalmozódjanak.
A bőrszárazság kezelésére szolgáló hidratálókrém
a nap folyamán bármikor alkalmazható, de legcélszerűbb fürdés vagy zuhanyozás után használni. A krémet vékonyan a bőrre kenjük, majd kíméletesen a bőrbe masszírozzuk. A krém gyorsan felszívódik, az egész testre használható.
Az atopiás dermatitis bőrtünetei az életkorral fokozatosan átalakulnak, tipikus megjelenési helyei változnak.
A csecsemőkori, kisgyermekkori, valamint az ifjúkori forma. A bőrszárazság és a viszketés minden életkorban állandó tünet. Csecsemőknél elsősorban az arcon, majd a törzsön jelennek meg vörös, viszkető, hámló foltok, de nem ritkák a nedvedző, helyenként összefolyó kiütések sem. Gyakran érintett a hajas fejbőr is. Kisdedkortól a tünetek egyre inkább a térd- és könyökhajlatban és nyakon jelennek meg, sokszor az arcbőr és a szemhéjak vörössége és hámlása is látható. Az ifjúkori formában a krónikus, a térd és könyökhajlatot érintő bőrgyulladás mellett a csuklók, tenyerek, talpak érintettek, valamint a végtagokon láthatók erősen viszkető, vörös, beszűrt területek.
