A széklet kialakítása és továbbítása, egészséges bélnyálkahártyához, és megfelelő bélmozgáshoz kötött. A székletürítés gyakorisága egészséges emberekben is tág határok között mozog.
A székrekedés, a széklet kialakulása, ill a bélrendszeren való áthaladásának a zavara. A nehézségekkel járó, rendszeresen elégtelen mennyiségű, és állagú székletet eredményező székletürítést nevezzük szorulásnak, azzal az érzéssel társulva, mintha a végbél nem ürült volna ki teljesen. A székletürítési reflex gyengülése ( a székelési inger rendszeres elnyomása ), és a bélmozgások zavarai befolyásolják a belekben levő béltartalom továbbhaladását a végbél irányába.
A vastagbél mozgásának lassulását  a vegetatív idegrendszert befolyásoló hatások is kiválthatják (stressz, rendszertelen munkaidő, szorongás). Az endokrin betegségek, a bél érrendszerének érelmeszesedése, a mozgáshiány,  és számos gyógyszer mellékhatása vezet a vastagbél  mozgásának a zavarához. Az étkezések kötötti túl hosszú szünet is megzavarja a bélmozgások szokásos ritmusát! A szervi okokon kívül leggyakrabban a nem megfelelő táplálkozás idézi elő. A széklet fiziológiás továbbhaladásának az az előfeltétele, hogy megfelelő mechanikus ingert jelentsen a bélfal számára.

Inger hatására a bélfali izmok összehúzódással válaszolnak, és mindig kicsit előrébb tolják a salakot. Megfelelő  ingert csakis a megfelelő méretű salakanyag fog jelenteni. Ez pedig táplálkozással befolyásolható. Az élelmi rostok nagy vízmegkötő képességüknek köszönhetően a vizet a székletben tartva, annak méretét megfelelővé alakítja.
A túl sok ideig bent maradó béltartalom, előbb utóbb beszárad, kiürítése problémákat okozhat. Pár napos székelési szünet után, a szervezet védekezni próbál a helyzet ellen. A széklet ilyenkor nem jut előrébb és a helyzeténél fogva erősen irritálja az adott bél falát . A bél nyálkahártyája védekezésképpen nagy mennyiségű nyákot fog termelni, amiben a széklet valamennyire feloldódik, és valósággal kifolyik (székrekedéses hasmenés). A székrekedésnek változatosak lehetnek a tünetei, attól függően, hogy mi áll a hátterében. Van hogy a ritkán jelentkező ürítés az egyedüli panasz, de társulhat hozzá: teltségérzet, hányinger, étvágytalanság, fejfájás, puffadás, gázosodás, alvászavar, súlyos esetben láz.
 A ritkán székletet ürítőknél a pangó székletben elszaporodnak a bélbaktériumok, gáztermelődés indul, ami  képtelen ürülni mert a széklet elzárja az "útvonalat". Biztosak lehetünk abban, hogy ez a fenti helyzet nem éppen ideális a bélnyálkahártyájának. Ilyen  esetben káros anyagok is felszívódhatnak ebből az erjedéses közegből. A tartósan fennálló székrekedés leggyakoribb szövődménye, ill kisérője az aranyér ill a végbél berepedése. Ritkán előfordulhat bélelzáródás is.
  

A szorulást elsősorban helyes étrenddel orvosolhatjuk. A növényi rostokra  (cellulóz, pektin, lignin) feltétlenül szükségünk van. A rostokat az emésztő enzimek nem tudják lebontani. A bélüregben maradnak, növelik a széklet tömegét, megkötik a vizet, megkötik a mérgeket, lassítják a cukrok felszívódását, és csökkentik a vér koleszterin szintjét. 


A bélmozgásokat elősegítő élelmiszerek: fekete kenyér, nyers zöldségek és gyümölcsök, aszalt gyümölcsök, rostos kenyerek, müzlik, hajdina , árpa, zab; kötőszövetekben gazdag húsok; savanyított ételek, sózott hering, füstölt húsfélék, alkoholmentes italok (ásványvíz, gyümölcslevek), sör, édes ételek, savas ételek; savanyított tejtermékek: aludttej, joghurt, kefir, fehér szőlő. 

A bélmozgásokat gátló termékek: tannint tartalmazó termékek: szárított fekete áfonya, erős fekete tea, kakaó, vörösbor, fehér kenyér,  finomra őrölt, ill. hántolt gabonafélék, különösen a búzadara és a rizs. 

A szorulásos illetve hasi puffadást panaszoló betegek csak korlátozott mennyiségű rostot fogyasszanak. Szintén kerülni kell azokat az élelmiszereket, amelyek fokozzák a gázképződést; ilyen például a nagy szemű bab, a káposzta, sóska, spenót, babfélék stb. 
Nem javasolt az alma- és a szőlőlé fogyasztása.
Amikor a székrekedés a bélperisztaltika fokozódásával jár együtt, különösen azoknál a betegeknél, akik görcsös fájdalmakra is panaszkodnak, a magas rosttartalmú diéta ronthatja ezeket a tüneteket. Ilyenkor alacsony cellulóztartalmú diéta javasolt. . A szilva olyan szerves savakat tartalmaz, amelyek elősegítik a bélmozgásokat, ugyanakkor nem tartalmaz túl sok cellulózt. A szorulásos betegeknek minden formában javasolható a szilva fogyasztása, gyümölcsléként és gyümölcsvelőként (lekvárként) is.  

Oldható rostanyag tökéletes forrása az útifű mag, amely vízből képes a saját tömegének a húszszorosát magába szívni. Ezáltal létrejön egy lágy zselé, ami segíti a toxikus anyagok eltávolítását, valamint segít megelőzni, hogy ezek az anyagok hosszú időt töltsenek a belekben. Érzékeny belek esetén: az útifű mag egy ideális forrása a rostoknak azok számára is, akik a búzára érzékenyek.


Megfelelő folyadékfogyasztás

Ha orvosilag nincs korlátozva a fogyasztható napi folyadékmennyiség, akkor legalább napi 2 liter folyadékot tanácsos  meginni.

 Rendszeres testmozgás

A bélrenyheségből származó szorulás  nagy mértékben javul mozgások hatására.



  Hashajtó kezelés

A hashajtó csak átmeneti megoldás. Igazán  csak az hatásos ami a helytelen egészségtelen életmódot és étrendet változtatja meg. Ez pedig az elhatározás!        

Termékeink székrekedésre


 Egyik kiváló hashajtó a laktulóz, amely egy mesterségesen előállított cukorszármazék.
A vastagbélben a baktériumok a laktulózt  szerves savakra bontják le; ilyen a tejsav és az ecetsav. Ezek savanyítják a béltartalmat, ami fokozza a perisztaltikát (az összehúzódásokat) és megváltoztatja az ozmotikus nyomást (a víz a bélen belül marad); ennek következtében a széklet állaga normálissá válik. 


A növényi hashajtók alapvetően két csoportba oszthatók. A széklettömeget növelő, magas rost, ill nyálkatartalommal bíró növényi drogok (lenmag) a bélben lévo~ vízzel érintkezve megduzzadnak és a bél reflexes összehúzódását segítik elő.
Fiziológiás hatásuknak köszönhetően elsősorban krónikus székrekedésben szenvedőknek, gyermekeknek és várandós anyáknak ajánlott a használatuk.
A bélfal izgatásával ható hashajtók közé tartozik az antrakinon-származékokat tartalmazó szenna, kutyabenge kéreg. A mindennap azonos időben történő székürítés felnőtteknél is segít megelőzni a szorulás kialakulását.