Asztma
Az asztma olyan gyulladásos megbetegedés, melynek jellegzetessége a hörgők (bronchusok) rohamokban fellépő görcsös állapota. Az asztmás betegben olyan ingerek hatására is szűkülnek a légutak, amelyek egészséges emberek légutaiban nem okoznak szűkületet.A hörgők nyálkahártyája megvastagszik és tapadós nyák képződik, mely megnehezíti a légcserét a tüdőben. Az érintettek roham alatt légszomjról panaszkodnak, mely halálfélelemmel járhat. Két formáját különböztetünk meg: allergiás és nem allergiás.
Az allergiás eredetű asztmában a tünetek megjelenésében elsődleges szerepe van a hörgők idült gyulladásának.
A tüdőben is számos hízósejt található, melyekben hisztamin és egyéb gyulladásos mediátorok találhatóak. Amennyiben az allergének ezekhez a hízósejtekhez kapcsolódni tudnak a sejtek szétesnek, és a hisztamin kiszabadul, ami az egyik legerősebb bronchus szűkítő anyag. Leggyakoribb allergének
Pollenek: fűfélék, fák, bokrok, gyomok virágpora
Állati eredetű anyagok: szőrök, tollak, szárított állateledelek, házi poratka és annak ürüléke
Foglalkozási allergének: liszt, fűrészpor, paprikapor, festékek stb.
Gyógyszerek: egyes lázcsillapítók, antibiotikumok, bármi stb.
Élelmiszerek: tej, tojás (szulfit tartalmú táplálékok), egyes gyümölcsök, tengeri halfélék, stb.
Nem allergiás rohamok kialakulását a hörgők izomzatának túlérzékenysége, illetve a nyálkahártya közvetlen irritációja paraszimpatikus izgalmat vált ki, és a hörgő görcsét a végső soron felszabaduló acetilkolin váltja ki. A krónikusan gyulladt nyálkahártyafal fokozott érzékenységet mutat minden ilyen hatásra. Ezért van, hogy az asztmás betegben olyan ingerek hatására is szűkülnek a légutak, amelyek egészséges emberek légutaiban nem okoznak szűkületet.
Egyéb (nem fehérje természetű) ingerek
Gázok és gőzök , dohányfüst, szmog, dezodorok, hajlakkok, tisztítószerek, lakkok, festékek, oldószerek, egyéb belélegzett kémiai anyagok
Vírusfertőzések nátha, influenza stb.
Időjárási tényezők: hideg levegő, fronthatások
Testi megerőltetés:kimerítő fizikai munka, erős nevetés
Pszichés tényezők. stressz, kimerültség, erős érzelmek, sírás
Nagy jelentősége van a különböző környezeti hatásoknak (csecsemő és kisgyermekkori vírusfertőzéseknek) légszennyeződésnek, dohányzásnak (a passzív dohányfüstnek is!).
Számos környezeti tényező hatása ismert az asztma kialakulásban, ilyenek a szoptatás hiánya, magas pollen koncentráció idején történő születés, nedves-gombás lakás, aktív és passzív dohányzás, légszennyeződés, városi környezet.
Minden esetben nagy jelentősége van azon kiváltó ingerek felismerésének, melyek a rohamokat közvetlenül kiváltják.
Régen csak a bronchus görcsnek tulajdonítottak jelentőséget. Ma már ismert hogy az asztma kialakulásban döntő szerepe a fennálló gyulladásnak, és az ekkor felszabaduló gyulladásos mediátoroknak van.
Elsősorban az atópiás egyéneknél alakul ki asztma.
Az asztmás rohamok súlyosságát és gyakoriságát kedvezőtlenül befolyásolják az allergének, fertőzések, időjárás változás (hideg, száraz levegő), szorongás, légúti fertőzések, fizikai megterhelés, bizonyos ételek (tartósítószerek, például kéndioxid, szulfit, hisztamin tartalmú ételek). Egyes allergiát kiváltó anyagokhoz, hasonló kémiai szerkezettel rendelkeznek egyéb, velük rendszertanilag rokonságban lévő növények anyagai is. Azok fogyasztása ugyanúgy allergiát válthatnak ki. Ezt nevezzük kereszt-allergiának. A kereszt-allergia miatt a parlagfű allergiásnak nem javasolt fogyasztani: görögdinnyét, sárgadinnyét, paradicsomot, uborkát, cukkínit, tököt, zellert, ürömöt (italokban) banánt, napraforgó magot, kamillát.
Az említett ételek fogyasztásával egy időben kerülni kell a szintén magas hisztamin tartalmú ételeket, vagy azokat, amelyek hisztamint képesek felszabadítani a szervezetben.
Ezek a következők:
- alkoholos italok
- érett sajtok (camembert, ementáli, rokfort, penészes és füstölt sajt)
A roham alatt az asztmások többnyire inkább ülő helyzetben érzik jobban magukat, mert a kilégzés ebben a helyzetben elviselhetőbb.
A légzés szapora de felületes.
Kezelés
A legkézenfekvőbb az lenne, ha az asztmát kiváltó dolgot el lehetne kerülni, de ez sokszor azért nem valósítható meg, mert fogalmunk sincs arról, hogy mi a kiváltó ok.
Az asztma kezelésben használatos gyógyszerek receptkötelesek.
Az asztmás roham kezelésének sikere abban mérhető le, hogy milyen hamar, és mennyire hatásosan szüntette meg a hörgő görcsét, vagyis a légzési nehézséget,ami halálfélelmet okoz. Erre a célra közvetlen simaizomgörcs oldó hatóanyagot lélegeztetnek a beteggel. Ezek az un. akut rohamok szerei.
A gyógyszeres kezelés másik részét alkotó gyógyszerek más más módon hatnak, de közös bennük, hogy a hörgőgörcsének létrejöttét próbálják meg megakadályozni.
Belélegző készülékek használata Adagolós aeroszol (spray)
A hatóanyag hajtógáz segítségével jut a légutakba egy mély belégzés segítségével. Ügyelni kell a lassú belégzésre, mely után egy 10 másodperces légzésvisszatartás következik. Mellékhatást az esetek nagy részében nem vált ki, de alkalmazása közben köhögés jelentkezhet.
Porbelégző
A gyógyszert porszemcsék formájában lélegezzük be, hajtógáz nélkül. Ezt a fajtát - a spray-vel ellentétben - gyors belégzéssel kell szívni, mert így nagyobb mennyiségű hatóanyag tud a légutakba jutni. Visszafújni bele a levegőt nem szabad.
Toldalékok (babyhaler, nebuhaler)
Használata lényegesen egyszerűbb, mint az aeroszoloké, mivel a permet egy tartályba jut, majd többszöri be- és kilégzéssel, a hatóanyag a tüdőbe kerül. Nemcsak az iskolás korosztály, hanem általa a csecsemők kezelése is megoldottá vált.
Az eszköz használata szájrész bevételével történik. Az adagot több kisebb egyenletes légzéssel kell belélegezni, ügyelve arra, hogy egyszerre csak egy adag kerüljön belégzésre. Az eszköz használata csupán méretét tekintve nehézkes. Három éves kor fölött minden nehézség nélkül lehet a csutorás toldalékot használni, három éves kor alatt maszk illeszthető a toldalékhoz.
Nagyon fontos megjegyezni, hogy folyamatos használatra szánt inhalátorok használata után a száj kiöblítéseazért fontos, mert ezzel megelőzhető a száj
nyálkahártyájának gombásodása. Vannak szerek, melyek képesek stabilizálni a hízósejtek membránjait, ezzel megakadályozván a hízósejtek kiáramlását.
Mások a hisztamin hatását közömbösítve hatnak.
A leukotrién (ez szintén egy gyulladást fenntartó mediátor) hatását gátlók, szintén a hörgő görcsét segít megakadályozni.
Egyéb kezelési lehetőségek Sópipa
Sokat hallani egy módszerről, ami azt mondja hogy a légzéstechnika megváltoztatásával enyhíthető illetve akár meg is szüntethető az asztma. Egy biztos, a lételemünk a légzés, melynek minden következményével szembesülnünk kell, ha nem helyesen csináljuk.
