Az őszi szezon megérkezésével, a tél közeledtével korábban sötétedik, így a kerékpárosok szürkületben és sötétedés után is gyakran közlekednek járművükkel. Ködös, borongós idő, eső vagy sűrű hóesés esetén is korlátozottak a látási viszonyok, a kerékpárok kivilágítása már korlátozott látási viszonyok közt is nagyon fontos! Jól működő világítás, fényvisszaverő eszközök és megfelelő öltözék (feltűnő színű ruha, fényvisszaverő kiegészítők) esetén a biciklizők sötétben is jól láthatóvá válnak.
Az autósok a nem megfelelően megvilágított kerékpárosokat nehezebben, később veszik észre, s ennek könnyen lehet baleset az eredménye.
Fontosnak tartjuk, hogy a láthatósági mellényt ne csak lakott területen kívül viseljék, hanem lakott településen belül azon részeken, ahol a közvilágítás nem megfelelően működik.
Szakemberek szerint a kivilágítatlanul közlekedőt csak 37 méterről veszi észre az autós, a prizmát, fényvisszaverő szalagot már 50-60 méterről is észleli, a kivilágított kerékpáros pedig 500 méterről is látható, ami jelentősen csökkenti a baleseti kockázatot.
Akár gyalogosról, akár kerékpárosról van szó, nagyon fontos, hogy rossz látási körülmények között jól láthatóak legyenek a közúti közlekedés során.
Ezen alapvető szabályok és tanácsok betartásával minimálisra csökkenthető a balesetek kockázata még a kritikusabb őszi időszakban is.

Gyermekeink érdekében

A legtöbb családban mindkét szülő dolgozik, és a gyerekek nagy része 9-10 évesen egyedül megy az iskolába és onnan haza. A gyerekeket alacsony termetük miatt nehezebben veszik észre az autósok, még akkor is, ha szabályosan közlekednek. Különösen most, amikor jön az ősz, a tél a sötét délutánok, melyek fokozzák a balesetek lehetőségét.
A mellényt nem kötelező a gyermekre adni, de van a kimondottan a gyermekek biztonságát szolgáló egyéb fényvisszaverő termékek, mint például: hátizsák, fényvisszaverő gallér, karszalag, villogó vagy fényvisszaverő figura.

Bizonyított tény, hogy a fényvisszaverő anyagok alkalmazása a közlekedők ruházatán jelentősen növeli a láthatóságot. A mérések szerint fényvisszaverő anyag nélkül tompított világítással 30-40 méter az észlelési távolság. Fényvisszaverő anyag használata esetén ez a távolság 150-200 m-re növekszik. Ha az autós fényszórót (reflektort) használ, a fényvisszaverő nélkül közlekedő gyalogost 100-150 m-ről veszi észre, fényvisszaverő használatával akár ötször távolabbról is megpillanthatja.
A skandináv államokban - ahol nagyon nagy a sötét órák száma - a gyermekek számára megszokott a fényvisszaverő anyagok viselése a ruházatukon, cipőjükön, iskolatáskájukon, biciklijükön.
Magyarországon az Országos Balesetmegelőzési Bizottság már évekkel ezelőtt ajánlásként megfogalmazta fényvisszaverő anyagok alkalmazását ruházaton, cipőn, iskolatáskán.
Életbevágóan fontos, hogy a közúton (kerékpárúton is!) látassuk magunkat!
Rengetegen tekerünk éjjel-nappal, ki kivilágítva, ki nem (de sajnos inkább az utóbbi).
Életfontosságú (a Te életed!) lenne, ha minimális erőfeszítést tennénk annak érdekében, hogy legalább látszódjunk. Sokan csak villogókat szerelnek fel a kerékpárra, ami a láthatóság szempontjából persze jóval több a semminél, mégis önmagában nem elegendő. Az első és hátsó világítás a legfontosabb kerékpártartozék az összes közül.
A jogszabály elöl fehér, hátulra piros fényt ír elő a kerékpáron, sőt kevesen tudják , legalább az első keréken borostyánsárga színű küllőprizmát is fel kell szerelni. A biciklin hordjunk minél világosabb színű ruházatot! A jó fényvisszaverő ruházat vagy kiegészítő napközben is sokkal jobban láthatóvá tesz, nem csak éjszaka. Használatuk csökkent fényviszonyok esetén jelentősen növeli az észlelhetőséget, alkalmazásukkal a közlekedés biztonságosabbá tehető!

Értelmes - kerékpáros - embernek ezt kár is magyarázni. Mi is bringázunk, és soha nem tudhatjuk, hogy akár verőfényben, akár sötét éjszaka, vagy ködös hétfő délelőtt mikor menti meg az életünket az, ha a lehetőségekhez képest minél jobban látszódunk.
A hivatalos indoklás szerint a fényvisszaverő mellény egyes helyzetekben viszont hasznosabb lehet a kerékpárosnak, mint a lámpa. Például a kanyarodó vagy a keresztben haladó biciklis észlelését minden másnál jobban segíti ez a kellék.
A KRESZ szerint „lakott területen kívüli úton közlekedő kerékpárosoknak és gyalogosoknak - éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén - fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselniük. E rendelkezés a kerékpárosokra 2007. június 1-jétől, a gyalogosokra 2008. január 1-jétől vonatkozik."

Forrás: www.gkm.hu Fényvisszaverő mellény (ruházat): MSZ EN 471: 2003 számú szabványban rögzített mellény vagy ruházat.
Tehát a jogszabály nem csak a láthatósági mellényt, hanem a fényvisszaverő ruházatot is elfogadja és nem mindig, hanem csak éjszaka és korlátozott látási viszonyok között kell viselni, de a fényvisszaverő anyagokkal felszerelt ruházattal és járművel közlekedők észlelését és láthatóságát a sokszorosára növeli.

A mellényről: A multi-cégek által keltett árversenynek áldozatul esett a fényvisszaverő mellény is, és a minőség rovására sikerült olcsó mellények tömegét eladni! Ugyan a szabályozás nem tesz különbséget mellény és mellény között, de számolnunk kell azzal, hogy a silányabb minőségű ruha egy-két mosás után már veszít fényvisszaverő erejéből. Ezekről annyit mondhatunk, hogy nevezzük inkább sárga mellénynek hisz a fényvisszaverő képessége erősen korlátozott, ezért alaposan tanulmányozzuk át a címkét és magát a mellényt is.

Legyen gyanús:

•    a címkéről hiányzó adatok
•    a nem külön rávarrt fényvisszaverő csík
•    a nagyon áttetsző anyag, hisz a fényvisszaverő mellény "tömött" anyaga maga is biztosít egy bizonyos láthatóságot
Nem egy újság foglalkozott már a rossz minőségű mellények balesetveszélyességével, hisz csak el kell képzelni azt a kerékpárost, aki a párszáz forintos mellényben, abszolút biztonságban érezve magát, lakott területen kívül, lámpa nélkül közlekedik. Nem egyszeri eset!
A kerékpáros balesetek több mint a felét az okozza, hogy a bringások éjszaka kivilágítatlanul közlekednek!
2008 februárjában Bábolna mellett, a sötét műúton elgázoltak egy tizenhat éves fiút, aki társával kocogni indult. A helyi lovas iskola diákja sötét ruhát viselt, fényvisszaverő mellény nem volt rajta. Botond a helyszínen meghalt, így a mellény kötelezővé tétele óta ő volt az első, akinek tragikus sorsa igazolta a régóta esedékes jogszabályt. S természetesen legalább ennyire ha nem határozottabban vonatkozik ez a kerékpárosokra, akiknél ennél is nagyobb problémát jelent a világítás hiánya, s így valóságos rémei olykor az autósoknak.
Országos szinten rosszak a tapasztalatok a rendőrség információi szerint. Olyan esetekről van szó, amikor a kerékpáros vagy okozója, vagy elszenvedője az ütközésnek. Tíz kerékpárosból körülbelül három veszi fel a láthatósági mellényt a rendőrség tapasztalatai szerint, holott ez lakott területen kívül 2007. június óta kötelező. A gyalogosokra 2008. év eleje óta vonatkozik a szabály, s mint láthattuk, a mellény hiánya valóban tragédiához vezethet.
 

Szerencsére ma már a piacon rengeteg olyan termék kapható, melynek viselete kényelmes, jó szabású, jó minőségű a szabványnak megfelelő anyagból készülnek. Ezek között már találhatunk olyanokat, amelyek nem emlékeztetnek "a sárga kukás mellény"-re, jól néznek ki és az emberek szívesen hordják őket.
Szerző: Kiss Judit - Sikos Zoltán (Keszthely, Green Zone)

A Magyar Kerékpárosklub (www.kerekparosklub.hu), Magyarország legnagyobb kerékpáros szervezetének és a hirszerzo.hu közléséből idézünk:

Január elsejétől változik a KRESZ. A Közlekedési Minisztérium szerint a módosítások alapvető célja, hogy a gyalogosokat és a bicikliseket is jobban védjék az eddigieknél. A Magyar Kerékpárosklub elnöke elégedett, de azt is mondja, egy fontos elemet nem vettek figyelembe a jogalkotók.

„A módosítás szemléletváltást alapoz meg a hazai közlekedésben, így egyre többek számára jelenthet valódi alternatívát a kerékpározás a tömegközlekedéssel vagy autózással szemben” - áll a szaktárca tájékoztatásában.

A változások célja a szabálykövető magatartás erősítése. Több korszerű forgalomtechnikai megoldást is bevezetnek, egyes szabályok egyszerűsödnek, egységesednek, lesznek új jelzőtáblák. Az egyik legfontosabb alapelve a változtatásoknak, hogy az előzőeknél sokkal jobban védi a védtelenebb közlekedőket, elsősorban a gyalogosokat és a kerékpárosokat. Ezzel a lépéssel szervesen integrálódik a KRESZ a nyugat-európai tendenciákhoz.

Új lesz az úttesten, burkolati jellel kijelölt kerékpáros nyom, amely jelzi a kerékpárosok számára az úttesten történő haladásra ajánlott útfelületet. Az így megjelölt úttesten fokozottan számolni kell kerékpárosok közlekedésével. A nyitott kerékpársávot - amely a kerékpárosok közlekedésére kijelölt sáv - az úttesten felfestett fehér színű szaggatott vonal és kerékpárt mutató burkolati jel jelzi. Az új KRESZ kimondja: „a gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja, és nem veszélyeztetheti.”

 

Szintén új elem, hogy ha a járműveknek útkereszteződésben meg kell állniuk, - előre sorolás céljából - motorral és segédmotorral az álló járművek mellett, vagy azok között, kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, ha az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre.

Január elsejétől előfordulhat, hogy egy egyirányú utcában az autóssal szemben megjelenik majd egy kerékpáros, akinek erre joga is lesz. Azt is bevették a módosítások közé, hogy a dugóban álló autósort, a kerékpáros jobbról előzheti, ha nem veszélyezteti sem az ő, sem az autók épségét.

„Szinte valamennyi fontosabb bringás követelést beépítették a KRESZ módosításába” – mondta lapunknak László János, a Magyar Kerékpárosklub (MK) elnöke. Ők egyébként már három éve kidolgozták a javaslataikat, ám eddig a kormány rendre lesöpörte az asztaláról. Azt mondja, egyetlen fontos intézkedés maradt ki csupán, a kerékpáros infrastruktúra kötelező használatának kérdése.

„Hogy egy példát is említsek: ha a fővárosban a Deák tér felől közelíti meg egy kerékpáros a Nyugati teret, akkor ahhoz, hogy szabályosan közlekedjen számtalanszor kell leszállnia a biciklijéről, tolni azt zebrákon oda-vissza, teljesen értelmetlenül.”

László János szerint azonban a jogalkotók szemlélete egyre inkább közelít a nyugat-európaihoz. „Hatalmas siker, hogy változik a szemlélet: január elsejétől a biciklisek már nem zavaró tényezők lesznek, hanem egyenjogú és egyen kötelezettségű szereplői a közlekedésnek.”

Továbbá a módosítás feloldja a kerékpárosok szoros jobbra tartási kötelezettségét. A kerékpárosoknak a továbbiakban nem kötelező a lassú járművekhez (kézi kocsikhoz, szénásszekerekhez) hasonlóan közvetlenül az útpadka mellett haladniuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az úttest közepén kerekezhetnének, az általános jobbra tartási kötelezettség változatlanul érvényes rájuk is. A főútvonalak és lakott területen kívüli útszakaszok esetében pedig ezt az elvárást a módosítás külön pontban nyomatékosítja, erősíti meg.



ridersport.hu